Életem legfontosabb napja a mai nap: LUCA
LÁNYOM MA 1 ÉVES!!!
Elképesztő, hogy eltelt ez az év, hiszen még csak most szültem. Mikor
behunyom a szemem, akkor olyan élesen él bennem az a pillanat, mikor szülés
után rögtön a karomba adták, ott, akkor a férjemmel együtt megpecsételődött a
sorsunk: örök szerelemre ítéltettünk a lányunk iránt.
Ma reggel, mikor még a család aludt, újra átéltem magamban az elmúlt
egy évet. Mennyire bizonytalan voltam, persze akkor senkinek nem mutattam,
mikor hazahoztuk Lucát, és napról napra egyre jobban belejöttünk egymásba, és
ma ha belenézek a tükörbe olyan magabiztosnak érzem magam, ha meg a lányomra
nézek egy kiegyensúlyozott gyereket látok, aki állandóan mosolyog. Tegnap azt
kérdezte tőlem valaki, hogy mi volt a legnehezebb ebben az elmúlt egy évben, és
most nagyon őszintén válaszolok: nekem semmi, de tényleg. Nem voltak álmatlan
éjszakáink, talán a kezdet kezdetén volt két átvirrasztott sírással teli éj... Visszagondolva minden, amitől féltem,
olyan könnyen ment. Tényleg nem tudok mondani olyat, ami számomra nehézség
volt.
Olyan hamar eltelt ez az egy év, és úgy érzem, minden pillanatban maximálisan
mellette tudtam lenni. Általa viszont rengeteget tanultam magamról, de ez a nap
nem rólam szól...
Írhatnék most közhelyeket, de nem akarok, bár minden közhely pontosan
visszaadná, amit most érzek. Egyetlen mosolyától a fellegekben járok, egyetlen
nevetésétől a világ számomra sokkal színesebb lesz, s a legédesebb hang, amit
valaha hallottam, Luca kacagása. A puszik, amelyeket kapok, és amelyek nélkül
már tényleg nem tudok létezni, és még sorolhatnám azt a sok jót és csodálatos
dolgot, érzést, amit tőle kaptam.
A legnagyobb dolog azonban, hogy ANYA LETTEM, minden értelemben (nemcsak fizikailag, azt inkább
az apjának köszönhetem
), ezt Lucától kaptam, minden jóságával, kínjával és
felelősségével. Én nem tudtam, hogy bennem léteznek ezek az érzések,
tulajdonságok, de most már tudom, te ébresztetted fel bennem az anyaoroszlánt,
erre születtem
!
Drága Lucám, bármit írok, nem adja vissza azt, amit érzek, de tudom,
hogy értesz minden pillanatban, hiszen annyira egyek vagyunk, és most is itt
ülsz az ölemben (és fél kézzel gépelek
), belélegzem az illatod, érzem a kis
szíved minden dobbanását, összevissza puszillak, te kacagsz... és én hálát adok
a föntieknek, hogy lettél nekem.
Isten éltessen sokáig gyermekem!!!!
Nektek is köszönöm, hogy velünk voltatok ebben az elmúlt egy évben.
Köszönjük a sok bátorító szót, amit tőletek kaptunk, remélem ezután is
számíthatunk egymásra
.
jhkdhkjukiujxcspődcxujdsm,mcnchzhr4 (ezt Luca írta nektek
)
Sok puszi mindenkinek:
Anita és az egyéves Luca baba